ma a hetes buszon tőlem fél méterre állt egy pár. a férfinek hosszú lófarka volt, katonai kabátban és bakancsban ölelgette a kedvesét. egyszercsak megszólalt a telefonja - azt hiszem - bruno mars hangjára, ami olyan szintű undort indított el bennem, hogy muszáj volt odafigyelni mit fog beszélni és hogyan. erre a férfi nő hangon kezdett el beszélni a telefonba. hát gondoltam, szegény... ismerek pár embert, akinek szar az orgánuma. előfordul. elnézhető. megbocsájtható. elgondolkoztam rajta, hogy nem-e nő, de karja kellőkép szőrös volt, a körmei csutkára levágva. és ebben a pillanatban már épp a lány szájában volt, tehát férfinek könyveltem el. kevés dolgot gyűlölök mint tudjátok ez nem igaz de azt nagyon, ha egy légtérben smárolnak velem emberek. legyenek azok szépek vagy csúnyák. ők épp a csúnyák voltak, de ez nem is olyan fontos. nem lehet mindenki szép. manapság meg főleg nem. szerintem a francia csók az már az előjáték része, szóval ne dugjanak előttem kérem.

rájöttem, hogy hihetetlen szinten nincs szeretet-éhségem. sőt azt hiszem egyenesen taszítónak találom ezeket a rituálékat. a mai napon a buszon hazafele kitaláltam, hogy belőlem hiányzik az errevaló ösztön. ami azt hiszem márpedig az evés mellett a legalapvetőbb kéne hogy legyen... egyszerűen azon a síkon ahogy a legtöbben űzik a dolgokat olyan állatias és egyszerűen nem méltó, hogy az már fejfájdalmakat és undort okoz. bizonyára túl sokat néztem sherlock holmest és big bang theoryt. de ezekenek köszönhetően már nem érzem magam annyira hülyének emiatt. vagy pont ezért kéne...
szóval biztos ki vagyok fordulva, vagy be vagyok fordulva és mindenki más ki, még nem jöttem rá, de az ösztönlénységünk ezen részei számunkra talán majd csak később fognak aktiválódni. valószínűleg ez kedves ribancommal is így van.
gyerekeket viszont kell majd kell csinálnunk, mert olyan jó neveim vannak ahogy mindenkép hívnom kell a fiaimat. lányokról szó sem lehet. a múlt hétvégén bővült: illés, álmos, tivadar, benedek, lehel, kornél, sándor. morbid, nem?
szóval igen. hú de kitárulkozó hangulatomban kaptatok el.
vissza a sztorihoz. a férfi (a férfi) egyszercsak bejelentette, hogy épp növeszti a bajszát, erre rámnézett és megláttam hogy az arca jobb oldalán nincs bajusz, a balon meg van. de olyan bajuszt képzeljetek el, mintha én kétnaponta leborotválnám a felsőajkam. szóval igen. egy nő volt egy fél bajusszal és büszkén ott smároltak az orrom előtt. amikor már majdnem elkönyveltem volna magam mindennek a nagy sokkomban, rájöttem hogy engem igazából az bosszant a leginkább hogy itt smárolnak az orrom előtt és mindegy hogy ők most két nők (húha de szépen hangzik) vagy egy fiú és egy lány... ne csinálják előttem, mert taszító és az életkedvem is elmegy tőle. szóval ott nyomták előttem az ipart én meg azon gondolkoztam hogy kinek az álmában vagyok hogy én ennek az élménynek a részese lehetek. vagy talán annak a kékszemű óriásnak a szemében vagyok épp, akit macumbának hívnak.
elég sok minden történt abban az időben amíg nem írtam, de nincs kedvem visszapörgetni az agyam.

a mentás milka mellé pedig felkerül garnier skin naturals piros tégelyes, csodálatos illatú krémje, amit már sehol nem lehet beszerezni így egy újabb item hiánya képezi a világom veszteségét.

beteg vagyok egy kicsit. rá is jöttem mitől lettem az, ugyanis hétfőn este a buszon olyan hideg volt hogy jégvirágos volt belül az ablak és látszott a leheletem, de én mégis egy kardigánban ültem az ablak mellett... de ma már elértem az aktív gyógyulási fázist. a betegségem legbosszantóbb része nem is a torokfájás, hanem az hogy most még jobban irritál a hülyeség. egyszerűen mindenki az agyamra megy. mintha mindenki egyik napról a másikra meghülyült volna. teljesen egyértelmű dolgokra kérdeznek rá, perceken keresztül köhögnek és krákognak, olyan levelet küldenek amiben a legfontosabb dolgot nem írják le, olyan kurva idegesítő mindenki hogy nem is igaz. tegnap már majdnem agygörcsöt kaptam. annyira kiakadtam hogy sírni se tudtam csak mindenféle állati hangokat adtam ki és ráztam a fejem és azt kívántam mindenki dögöljön meg.
a gépem meg tegnap este óta horkol. fel-fel berreg néha és eléggé nyugtalanító. lehet hogy a nagy hideg ártott meg neki.
találtam a müllerben kis tégelyes verzióban olyan krémet amit mindenhol keresek. (természetsen ömlesztve az új generációs várltozatával...) ha netán valaki talál nagy tégelyes 200 ml-es verzióban a megfelelő változatból értesítsen a helyszínről vagy egyszerűen vegye meg nekem és találkozzunk és meghívom egy kézrázásra. ez szexi.

beszart a telóm, nemes egyszerűséggel. telefonálni még jó, de sms-ezni és bármi rovásírásos kopácsolós végtermékhalászatos dologra tökéletesen alkalmatlan. nem jön elő a pötyögtető része. segítség! rákényszerültem a prosztatagondos papacsiga stílusú htc-mre. és most várok egy megváltó blackberryre.